Skip to content

Ékkövek a virágokon - pajorok az ásónyomban

Egy kis betekintő a májusban szemünk elé kerülő, virágokon legelésző fémes-zöldes bogarak életébe, megtudhatjátok, hogy ami ránézésre egyforma az valójában hétféle, mitől olyan mint Buzz Lightyear és tippeket kaptok ahhoz, hogy miképp ismerjétek fel az esetleges kertetekbe tévedt 50 000 Ft eszmei értékkel bíró gigantikus „cserebogár” pajort.

Ez az írás amatőr természetbúvároknak szól, azoknak akik természetre nyitottak, de sok kérdésben még tanácstalanok. Külön kedvezek azoknak, akik szeretnének kíváncsi gyermekek végtelen  kérdéseire választ adni. De nem tudnak. Még!

A mélyen tudományos fogalmakat és részletezéseket kerülni tervezem, kisebb  elmélyülésekkel fűszerezve  itt-ott ahol szükségét látom. Éppen ezért sokszor fogok általánosítani, de ezt mindig le is írom majd. Nem titkolt célom, hogy családi-baráti természetbúvárkodásra invitáljalak titeket, hogy néha megálljatok egy kicsit ebben a világban és együtt vegyetek alaposan szemügyre egy-egy bogarat, levelet, virágot.

Mitől lesz a rózsabogár, rózsabogár?

Nézzük tehát ezeket a zúgó röptű, fémesen csillogó, zöld bogarakat, akikkel leginkább virágokon találkozhatunk. A köznyelvben rózsabogaraknak hívjuk őket. Ami azonban egyformának tűnik első ránézésre, azzal a természetben gyakran van, hogy valójában többféle.

Hazai tekintetben valójában hét különböző fajról van szó, amikor ezekről a bogarakról beszélünk. A hétből egy az aranyos rózsabogár, a másik hatot valamilyen virágbogárnak nevezzük. De ez bőven nem az összes hazai faj, ami nevében viseli a virágbogár címet, csupán a zöldesen csillogóak közül vannak hatan. Közös bennük, hogy felnőtt egyedként virágporral és a virág egyéb részeivel táplálkoznak. Közülük most egynek a pontos felismerésével fogunk a foglalkozni, de már ezzel a pici tudással is nagyot lehet majd bogarászni.

 

fotók: Balogh Diána és Evanics Balázs, www.izeltlabuak.hu CC BY 4.0
A borítókép a szerző fotója, rajta egy aranyos rózsabogár látható.

Bátorságpróba

Azt, hogy a sok egyforma zöldes bogárból melyik lesz valójában az a bizonyos aranyos rózsabogár, könnyen megtanulhatjuk. Egy kis gyakorlással már egyedül felismerheti egy második osztályos gyermek is. Nem azért írtam másodikos gyermeket, mert annyira nehéz dolgot kell nézni rajta. Hanem mert olyan finom ujjmunkára van szükség hozzá, ami fiatalabb gyermekeknél még nem biztos, hogy kialakult – így ott elkél majd a szülő vagy nagytesó segítsége. Kézbe kell ugyanis venni a bogarat…

Legyetek bátrak! Ha találtok egyet, finoman vegye valaki a kis rovarász csapatotokból a markába. Amikor éppen a virágokon lakmároznak, ezt könnyen megtehetitek. Bántani nem tud, nem kell tőle félni, legfeljebb egy kicsit csiklandozó élmény lehet, ahogy kis kitinpáncélos lábaival mászik az ember tenyerében.

Gyerekeknek a kézbe vétel és tenyéren sétáltatás egy nagyon jó bátorság próba és érzékenyítő élmény. Elvégre egy furcsa kinézetű és tapintású, törékeny lénnyel kerülnek kapcsolatba. Ez középsős gyerekeknek is már értékes tapasztalat, egy nagy baráti lépés a természet felé.

Mit kell rajta keresni?

Amit vizsgálni kell a bogarunkon az egy kis nyúlvány a hasi oldalon. Ennek megfigyeléséhez finoman két ujj közé érdemes fogni – ez lehet a nehéz a kisebbeknek. Lehet persze simán a hátára is fordítani, de úgy jobban fog forgolódni, és ha esetleg sikerül a hasára fordulnia, nagyon gyorsan megléphet a kíváncsi szemek elől.

A kis nyúlvány, amit keresni kell, az állat feje alatt nem sokkal található, teste középvonalán. Ha ez a kis nyúlvány lapos, olyan mint egy széles spakli vagy egy ping-pong ütő, akkor valamelyik virágbogár fajhoz van szerencsétek  – ha valaki utána szeretne olvasni, protaetia tudományos néven találhatja meg őket. Ha viszont gömbölyded, gombostűfej szerű akkor a markotokban van a keresett, címképen is látható aranyos rózsabogár (aranyos virágbogár néven is találkozhatunk vele), tudományos nevén cetonia aurata, ez ugyanis csak rá jellemző ezek közül a fajok közül! Mivel a rózsabogár is egy virágbogár „féle”, (tudományos pontossággal élve: virágbogárforma, ami egy alcsalád, a ganajtúrófélék családján belül), ha a továbbiakban azt mondom virágbogarak, abban a rózsabogarunk is benne lesz.

Ha már a tudományos pontosságnál járunk, legyünk kerekek. Jelen írásban az ízeltlábúak törzsében, a rovarok osztályában, a bogarak rendjén belül a ganéjtúró bogarak családjában járunk. Eddig a virágbogárformák alcsaládján belül foglalkoztunk két nemmel, az 1db fajt számláló cetonia és a 6 db fajból álló protaetia nemmel.

Egy kis Disney

De térjünk vissza a markunkban lévő rovarra. Ha végeztünk a vizsgálatával vissza is tehetjük egy virágra vagy levélre, de ha hagyjuk kézből felröppenni, egy újabb különleges tulajdonságát is megfigyelhetjük ezeknek a fajoknak. Aki látott felszállni már, például katica bogarat, az tudja hogy a pettyes fedő szárny alatt lapul a bogár második pár hártyás szárnya. Ez az amivel ténylegesen repül. Rajtoláskor a szárnyfedők felpattannak, így a szemlélődő tudni fogja: a katica pár pillanat múlva kiteríti szárnyát és felszáll. Egy mondat erejéig most megállok, hogy átismételjük a régi klasszikus passzust: minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Eme kemény szárnyfedő ugyanis a bogarak jellegzetes ismertető jegye. Ha egy szemfüles gyermek látta az „Egy bogár élete” című mesét, akkor szemet szúrhat neki, hogy Fürge a hangya bizony nem egy bogár. Dicsérjük meg!

A rózsa és virágbogarak szárnyfedője úgy fejlődött, hogy két oldalt bemetszés található rajta, így nem szükséges azok felnyitása a repüléshez, ezért látszódik röptükben csillogó páncéljuk annyira jól. Hogy egy újabb Disney filmes párhuzammal éljek: a rózsabogár pont úgy repül, mint Buzz Lightyear. Minden előkészület nélkül, mondhatni gombnyomásra tárja ki a szárnyait.

Környezeti nevelőként sokat bogarazok kisiskolásokkal és óvodásokkal, és amikor vegyes méretben találunk virágbogarakat, előbb utóbb valaki a csoportból kiböki, hogy a nagy a felnőtt, a pici a gyerek. Ezzel elérkezik az ideális pillanat, hogy a rovarok, esetünkben bogarak gyermekkoráról beszéljünk.

Pajorok az ásónyomban

Írásom második felében az rovarok fejődéséről majd a kerti munkák során a komposztból és az ágyásokból előkerülő bogárlárvákról és azok felismeréséről fogok mesélni.

Életpálya modell

 Biológia tudásunk gyakran van, hogy megkopik az évek alatt, úgyhogy egy kis ismétlés gyanánt vegyük végig egy rovar életét. Először persze általános dolgokat írok le, majd ezek után jönnek bogaraink sajátosságai.

A pete

Tudjuk, hogy van a pete, amit gyerekeknek nyugodtan említhetünk rovartojásként. A madarak tojásait bizonyára ismerik, tudnak párhuzamot vonni és a rovarok petéje is tartalmaz fejlődést biztosító extra tápanyagot. Az újabb magyar tudományos szövegek is gyakran használják a tojás kifejezést pete helyett. Virágbogaraink a nyár során helyezik el petéiket.

A lárva

A pete után következik a lárva stádium, melynek célja, hogy az egyed elegendő táplálékot találjon, tartalékot képezzen a felnőtt, szaporodásra képes test létrehozásához. Mondhatjuk nyugodt lélekkel rá, hogy rovar-gyerek, akit a rovarászok lárvának neveznek. A lárva hasonlíthat a felnőtt egyedre (pl.: sáskák), de teljesen el is térhet tőle (pl.: lepkék).

Élhet lárvaként évekig is (pl: szarvasbogár) de csupán néhány napig is (muslicák). A lárva bábozódhat (megint a lepkék), de ki is hagyhatja ezt a stádiumot (ismét sáskák). Az imént felsorolt jellemzők egy-egy fajnál fixek, rokon fajoknál hasonlóak (nemek, családok), az egyes fajcsoportok (rendek) között pedig igencsak eltérőek lehetnek.

Vizsgált fajaink esetében ez hőmérséklettől és tápanyag ellátottságtól függően 1-2 év lehet. A virágbogár lárvák korhadék evők, erdei környezetben, korhadó fában, vastag avarban, kertjeinkben pedig a komposzt alján találkozhatunk velük. 



 

 

A báb

 A bábállapot a teljes átalakulással fejlődő rovaroknál található meg. Téma állataink is ilyenek. Adott egy fa vagy egyéb növényi korhadékban élő és annak szemcséivel táplálkozó fehér lárva, amiből egy röpképes, virágporfaló ékkő lesz. A bábon belül, testük jelentős részének elkocsonyásodásával és újraépülésével mennek végbe azok a változások, amik révén akár drasztikus életmódváltáson is áteshet az egyed. Alakváltó szuperképesség, csak éppen nem egyik pillanatról a másikra. Virágbogaraink a nyár végén bábozódnak, ürülékükből bábburkot, földlabdát építve maguk köré. A kifejlett rovarok ősszel kelnek ki, de többségük a telet passzívan tölti, csak tavasszal jönnek elő a föld alól.

A kifejlett rovar

A kifejlett példányok – amiket imágónak is nevezünk– célja a szaporodás. Élettartamuk fajtól függően változó, a kérészek esetében néhány óra, de a krumplibogaraknál két év is lehet. Virágbogarainknál ez az időszak valamivel több, mint fél évig tart, mely az őszi keléstől a nyári peterakást követő pusztulásig tart. Az imágók tavaszi kirepülésük után virágporral, virágokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak, valamint párt keresnek.

A jó, a rossz, és a csúf

Ezzel vége is a körnek. A továbbiakban három különféle pajor megkülönböztetésével fogunk foglalkozni. A virágbogáréval, a cserebogáréval és az orrszarvúbogáréval.

A pajor szó lárvát jelent, egészen pontosan egy bizonyos lárva típust, mely talajban vagy bomló szerves anyagban élő rovarokra jellemző. A lárva rendszerint fehéres árnyalatú és C alakú. Ez a fajta lárva megtalálható a virágbogaraknál, cserebogaraknál, de ilyen lárvája van többek között a szarvasbogárnak és az orrszarvú bogárnak is. Cserebogár fajból szintén számos faj él hazánkban, részletesen most nem foglalkozunk velük.

Kertjeinkben leggyakrabban cserebogár vagy virágbogár pajorral találkozhatunk. Ritka esetben azonban az orrszarvúbogár lárva is szembe jöhet velünk, és ő az a bizonyos 50 000 Ft természetvédelmi értékkel bíró ritka pajor, akit sajnos a hozzá nem értők nagyon könnyen cserebogár lárvának nézhetnek. Az orrszarvú bogarak erdei közegben vaskos halott tölgyek korhadó gyökereihez helyezik petéiket, a lárvák a korhadó fával táplálkoznak. Kerti komposztba akkor fordulnak elő nagy ritkán, ha az gazdag faanyagban.

A cserebogarak lárvái gyökerekkel táplálkoznak, fajtól és környezeti tényezőktől függően 1-4 évig vannak a talajban. A nagyobb testű fajok fejlődése tovább tart. Amíg kisebbek addig korhadékon vagy lágyszárú gyökereken élnek, a nagyobbak viszont a gyümölcsfák gyökerét is megrágják. A kifejlett rovar szintén kártevő.

A különbségek

Röviden összegezve három plusz egy dolog segíthet a határozásban és itt tömör leszek, ugyanis nem nagyon van rajta mit ragozni.

1. Honnan került elő?

Ha a három féle pajor életmódja mentén indulunk el különbségeket keresve, már maga az előkerülés helye is árulkodó lesz.

Ágyásból, gyep alóla gyökerekkel táplálkozó cserebogár lesz az esélyes befutó. Komposztból a korhadék evők: virágbogár vagy orrszarvúbogár. Nem 100%-ig pontos azonban, ugyanis egyes cserebogár fajok lárvái is korhadék evők első évükben, másrészt a föld mozgatásával is költöztethetünk át lárvákat.

2. Hogyan mozog?

Ha tenyérbe vesszük a lárvát és megsétáltatjuk, a virágbogár lárvák a hátukra fordulnak és féregszerűen kezdenek el mozogni. A cserebogár lárvák a lábaikat használva a hasukon próbálnak majd meg elindulni.

3. Mekkorák a lábai?

A virágbogár lárvák lába arányaiban rövidek, a cserebogár lárváké viszonylag hosszabbak.

+1. Sötét orrszarvú

Ha idősebb orrszarvúbogárhoz van szerencsénk már a mérete is árulkodó, de fejének és a testén lévő pöttyöknek a színe is sokat mond. Míg a többi pajor esetében ezek világos-barnásak, az orrszarvúbogárnál sötétbarnák.

Ezek a pettyek mellesleg roppant érdekesek, ugyanis ezek nem mások, mint légzőnyílások.

Ha közelebbről megnézzük egy lárva testét, láthatjuk, hogy ezekből fehér erezetszerű edényrendszer ered, mely behálózza az állat testét. Ezekben a csövekben azonban nem vér, csupán levegő áramlik, a testnedvek szabadon keringenek az állat testében, melyet a potroh háti részén elhelyezkedő szív pumpál.

Tudományos rendszertan

Hogy útjelzőt nyújtsak annak, aki szeretne jobban utána olvasni a témának ismét egy kis rendszertani bemutatást végzek.

Minden lárva amiről szó volt, bogárlárva, tehát a (Coleoptera) rendben járunk. Ezen belül a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családján belül találhatjuk meg az órásbogárformák alcsaládján belül elhelyezkedő orrszarvúbogarat, valamint két másik alcsaládot, a cserebogárformákat akiknél nem mentünk le a részletek szintjére és a virágbogárformák két tárgyalt nemét, a Cetonia-t és a Protaetia-t .

Búcsú

Ha végeztünk a vizsgálatukkal engedjük vissza az orrszarvúbogarat és a virágbogarakat a komposztba. Az előbbi védett faj, az utóbbiak között is vannak azok és mind segítik a komposztálás folyamatát. – Bár a virágbogarak virágfogyasztásukkal nagy számban kikelve okozhatnak kárt gyümölcsösökben. Ugyanakkor a hét fajból öt védettséget élvez és lárváról igencsak nehéz megmondani, hogy melyik lesz majd belőle. Ami a cserebogarakat illeti: a biokertész is harcol a kártevők ellen, csak nem vegyszerrel. Ha valakinek nincs szíve elpusztítani közvetett vagy közvetlen módona lárvát, ássa el ott, ahol nem fogja zavarni a kertjében.

Szerző:

Völgyi Gergely

Környezeti nevelő