Iskoláknak
Interaktív természetismeret órák
Az órák céljai:
- Környezeti nevelés – környezettudatos felnőtté válás
- Szemlélet formálás – a fenntarthatóság eszméjének átadása
- Érdeklődés keltés – mert ami érdekel, annak utánajárok
- Rendszerben gondolkodás fejlesztése – hogyan függ össze minden, mindennel
Alkalmazott módszerek:
- Tapintható szertár – állatbőrök, agancsok, rovargyűjtemények….
- Tápláléklánc építés – az élővilág rejtett kapcsolatai
- Gyermekeket bevonó óravezetés – rávezető kérdések a „heuréka” élményért
- „Terepi történetek” – saját megtapasztalásaim
Helyük az iskolában:
- NAT-ra épülő ismeretanyag – kiegészítve érdekességekkel
- Tanmenetbe illeszthető – 45 perces foglalkozások
- Átfogó témakörök – ideális bevezetésként vagy összefoglalásként
Környezeti nevelés
- Érdeklődés keltés
- Attitűd formálás
- Rendszerszemlélet
Interaktív foglalkozások
- Tapintható szertár
- Tápláléklánc építés
Átfogó témakörök
- 45 percben
- NAT alapján és azon túl
- alsósoknak és felsősöknek egyaránt
Az órák idő igénye: 45 perc
Az órák hely igénye: egy nagy, székeken körben ülést lehetővé tevő, középen felszabadított hellyel rendelkező, átrendezett tanterem
Érkezés: kb 30-45 perccel az első foglalkozás előtt érkezem
A terem átrendezésére és az eszközök bepakolására az óra előtti szünet elégnek szokott bizonyulni.
Különböző osztályoknak tartott foglalkozások esetén előnyös, ha egy teremben (akár tornaterem) tudom megtartani a foglalkozásokat, forgószínpados megoldással
Óráimat bemutatkozással, a témához kapcsolódó alapfogalmak tisztázásával és a gyerekek tudásának felmérésével szoktam kezdeni.
S persze hamar tisztázom is a lényeget a gyerekeknek: az a sok eszköz amit magammal hoztam azért van itt, hogy kézbe véve ők is megvizsgálhassák őket.
A bevezetés után a bemutatásra kerülő fajokat ábrázoló fajkártyákat osztok ki a gyerekeknek és tisztázzuk a tápláléklánc fogalmát. Ugyanis rövidesen belekezdünk, egy ökológiai hálózat felépítésébe.
Az óra előre haladtával a gyerekekkel beszélgetve ismerkedünk a fajokkal, természetben előforduló mechanizmusokkal. Előadásmódom közvetlen, van helye a humornak és a kíváncsi kérdéseknek.
Amelyik fajról pedig éppen szó van, arról vagy jómagam vagy a tisztelt pedagógus vagy egy diák körbevisz a teremben, egy hozzá kapcsolódó szemléltető anyagot, korosztályokhoz mérten pedig egyes folyamatokat el is játszunk.
A Tapintható Szertár alapos megvizsgálására az óra felénél vagy az óra végén szoktam időt hagyni a gyerekeknek, tempótól és figyelemtől függően, a csoporthoz mérve.
Az óra végére elkészült tápláléklánc az óra záróköve. Ezzel ugyanis vizualizáltunk egy mini ökoszisztémát, láthatóvá tettük a benne meghúzódó kapcsolatokat. Így könnyen lekövethető hogyan hatnak az egyes fajok egymásra – és remekül szemléltethető, hogy mi történik akkor, ha egyes fajok eltűnnek.
Ez után beszéljük meg, mi mindent ad nekünk az adott életközösség, búcsúzóul pedig az alábbi útravalót szoktam átadni a lelkes közönségnek: ahhoz hogy megóvhassunk és fenntarthatóan emberi célokra is használhassunk egy életközösséget, meg kell ismernünk annak működését, egymásra hatásait és ehhez mérten kell vigyáznunk rá.
2*45 perces foglalkozások egy osztálynak
Miről szól?
Röviden:
1. 45 perc
Az első szakaszt a lentebb ismertetett foglalkozások adják, erdei, mezei vagy kerti táplálékláncot építünk, megismerkedünk a példafajokkal, szemügyre vesszük a szertárat.
2. 45 perc
Lehetőséget ad a téma és a szertár mélyebb vizsgálatára, további érdekességekre, kérdések feltételére.
Két részre szoktam bontani ezeket az órákat.
- Az első részben a szertárról és az elhangzottakról tehetnek fel kérdéseket a gyerekek.
- A második, hosszabb részben pedig egy-két altémába nyúlunk bele a gyerekekkel, melyekről először mesélek, majd kérdéseikkel szintén alaposan ízekre szedhetjük.
Javasolt altémák (igény szerint felcserélhetőek, bővebben a foglalkozások leírásánál olvashat róluk):
Az Erdő mint Életközösség foglalkozáshoz
Vadgazdálkodás – Miért vadászunk? Hova lett a farkas és a medve? Mi a vadkár? Ki lehet vadász? Kinek hivatás és kinek „sport”? Lehet-e szeretni/nem szeretni?
Gubacsok és az erdő kincsei – Mi a gubacs és hogyan jön létre? Hány félét ismerünk? Érték-e ma? Érték volt-e régen? Milyen ajándékokat ad az erdő?
Opcionális – Rovarlárvák és paraziták – hangsúllyal a szarvasbogáron -(lásd lentebb Kert)
A Mező mint Életközösség foglalkozáshoz
Élet a kaptárban – Hogyan zajlik egy méhcsalád élete? Hogyan osztják fel a feladatokat? Mit eszik a méhkirálynő? Hogyan kommunikálnak a dolgozók? Milyen hasonló rovar államok léteznek még?
Izgalmak a rovarvilágból – Sáska-e az imádkozó sáska? Miért eszik meg gyakran a lányok a fiúkat ízeltlábúéknál? Melyik lepke adja ki magát hangyának? Tücsköt hangjáról?
Opcionális – Vadgazdálkodás A mezőgazdasági vadkár miatt nagyon jól kapcsolódik a témakörhöz.
A Kert mint Életközösség foglalkozáshoz
Rovarlárvák és paraziták – Miről ismerhetem fel a kártékony cserebogár pajort a kertben? Na és a hasznos rózsabogár lárvát? Na és a védett orrszarvú bogárét?
Magányos méhek – Ki lakik a rovarhotelben? Miért magányosak? Mekkora a jelentőségük ha ennyire magányosak? Miért lottózsonglőr a nünüke?
A foglalkozások leírásai
Erdei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés.
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Mi fán terem a gubacs?
- Ki rajzol mintákat a fakéreg alá?
- Honnét tudjuk, mit esznek az állatok?
- Miért nincsen szarva a szarvasnak?
- Miért olyan fontos állat a harkály?
A foglalkozás hazánk erdeit, jelentőségüket,, az erdei életközösség lakóit és a köztük fonódó kapcsolat rendszert ismerteti meg a gyerekekkel.
Megismerkedünk a cserjeszint alkotóival, hazánk nagyvadfajaival és a fák védekező képességeivel. Többszörös megtapasztalás után bátran le merem írni,mekkora döbbenetet és mennyi tátott szájat látok, amikor felteszem a gyerekeknek a kérdést: „a vaskos öreg tölgy csak egy egy helyben álló, védekezés képtelen unalmas lény, aki csak csendben tűri, hogy megegyék őt a hernyók…?” – majd persze megadom rá a választ és a védekezés (egyik) módját is.
A fák védekező képességéhez kapcsolódva megszemléljük teljes átalakulásos fejlődést és bepillantunk erdeink rovarvilágába, majd a madárvilágába is, kiemelve az erdő építőmesterének jelentőségét.
A téma vége felé haladva kerülnek sorra a ragadozók, majd végül megvizsgáljuk a felépített hálózat kapcsolatait. és szót ejtünk az erdővel való gazdálkodás jelentőségéről és a rendszer folyamatos megismerésének jelentőségéről.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a mi célunkat szolgálja, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, az unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A második óra lehetőséget ad a téma mélyebb feldolgozására. Adott egy felszerelt szertár, adott egy környezeti nevelő szakember, szabad teret engedek hát a gyerekek kíváncsi kérdéseinek az óra első felében.
Majd az óra második, nagyobb felében egy-két érdekesebb témát bontok ki, ezek a következők lehetnek:
Vadgazdálkodás – Miért vadászunk? Hova lett a farkas és a medve? Mi a vadkár? Ki lehet vadász? Kinek hivatás és kinek „sport”? Lehet-e szeretni/nem szeretni?
A vadászat megosztja az embereket. Sokan alkotnak róla negatív véleményt, gyakran az egész kép ismerete nélkül. Az erről való beszélgetéssel szeretnék lehetőséget adni a gyerekeknek arra, hogy belelássanak, miképp függ össze a megbolygatott természet a mindennapi kenyerünkkel és válaszokat keresünk a költői kérdésre: jó vagy rossz ember a vadász?
Gubacsok és az erdő kincsei – Mi a gubacs és hogyan jön létre? Hány félét ismerünk? Érték-e ma? Érték volt-e régen? Milyen ajándékokat ad az erdő?
Szintén egy alig ismert jelenség a gubacs. Modern analógiával élve: egy rovar, ami 3D nyomatásra ösztönzi a növényt, házat és éttermet készíttet gyermekének. Azzal, hogy a gyerekek megismerik a jelenség alapjait és néhány példát rá, az erdő világának egy új ablak nyílik meg számukra, amit kirándulásaikon maguk is felfedezhetnek. Miután megbeszéljük a gubacsok jelentőségét arra felé terelem a témát, hogy mi mindent adhat még nekünk az erdő és milyen szabályok, szokások vonatkoznak ezekre a dolgokra.
Opcionális – Rovarlárvák és paraziták – hangsúllyal a szarvasbogáron -(lásd a Kert mint Életközösség foglalkozásnál)
Mezei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Ki vagy mi porozza be a búzát?
- Mitől nem szöcske a sáska?
- Lát-e hátra a mezei nyúl?
- Mi lesz velünk méhek nélkül?
- Ki szokott szitálni és mi céllal csinálja?
A foglalkozás során rétjeink, mezeink sajátosságaival, élővilágával ismerkedünk meg. Tisztázzuk az alapfogalmakat és megelevenítjük a lakóik közti kapcsolatokat, miközben megismerkedünk velük.
A gyerekek megismerkedhetnek szántóföldi növényeinkkel, kaszálóink, rétjeink vadvirágaival – és felhasználásukkal. A rovarvilág felfedezése során elmerülünk a szöcske-sáska-tücsök kérdéskörben, valamint megnézzük hol van és hol nincs szerepe a méheknek.
A rovarvilág után a mezők madár- és emlősfaunára teszünk egy pillantást, kiderítjük miért vannak bajban a mezei madarak, melyik ragadozó madarakat lehet röptéről is felismerni. Ami a négylábúakat illeti, kiderítjük hány féle növényt eszik a mezei nyúl és ki épít fészket a búzaszálak közé.
A foglalkozás végén a közösen felépített tápláléklánc elemzése során megvizsgáljuk a gyom és rovarirtó szerek hatását az élővilágra és feltesszük a kérdést: fenntartható-e ez a rendszer a jövőben?
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A második óra lehetőséget ad a téma mélyebb feldolgozására. Adott egy felszerelt szertár, adott egy környezeti nevelő szakember, szabad teret engedek hát a gyerekek kíváncsi kérdéseinek az óra első felében.
Majd az óra második, nagyobb felében egy-két érdekesebb témát bontok ki, ezek a következők lehetnek:
Élet a kaptárban – Hogyan zajlik egy méhcsalád élete? Hogyan osztják fel a feladatokat? Mit eszik a méhkirálynő? Hogyan kommunikálnak a dolgozók? Milyen hasonló rovar államok léteznek még?
A méhek jelentőségére nem lehet elégszer felhívni a társadalom figyelmét. Úgy gondolom, hogyha a gyerekek alaposabban és akár játékosan is megismerkednek a kaptár életével, jobban tudnak kapcsolódni hozzájuk. A méhek ösztönös szervezettsége, a családok mérete ámulatba ejtő, az új királynők harca az uralomért igazi hatalmi játszma. Táncuk mint kommunikációjuk pedig egyszerre egyszerű és rejtélyes. A mézelő méhek áttelelése is izgalmas és el el is játszható, ha pedig ezt megismertük, akkor más családos poszméhek és darazsak áttelelését gyerekjáték megérteni.
Izgalmak a rovarvilágból – Sáska-e az imádkozó sáska? Miért eszik meg gyakran a lányok a fiúkat ízeltlábúéknál? Melyik lepke adja ki magát hangyának? Tücsköt hangjáról?
Anno amikor megalkottam ezt a foglalkozást, sok mindent kitaláltam hozzá, milyen érdekességekkel tarkíthatom még mezeink rovarvilágát – hogy még ütősebb legyen a sivárság bemutatása. De pedagógusként tudjuk mire elég a 45 perc. A tananyaghoz és a fő üzenethez kevésbé kapcsolódó ismeretek így az „alap” foglalkozásból sajnos kikerültek, de egy dupla órába már beemelhetőek. Ilyen érdekességként tekintek az imádkozó sáskák életére, a párzással kapcsolatban fellépő kannibalizmus jelenségére, a vérfű hangyaboglárka hernyó besurranására a bolyba és a kifejlett lepke kimenekülésére és még sorolhatnám. Az alap foglalkozásban helyet kapó tücskök-szöcskék-sáskák hangját szintén így van időm jobban bemutatni.
Opcionális – Vadgazdálkodás (lásd Az Erdő mint Életközösségnél) a mezőgazdasági vadkár miatt nagyon jól kapcsolódik a témakörhöz.
- Megesszük-e a burgonya termését vagy a gyökerét?
- Kell-e félni a fadongótól?
- Kik laknak a komposztban?
- Melyik szépség szereti a csalánt?
- Szeretik-e a méhek a szép zöld gyepet?
A foglalkozás egy állatbarát kert lakóit és a köztük lévő rejtett összefüggéseket fedezteti fel a gyerekekkel.
Megvizsgáljuk mely növényeknek mely része fogyasztható – és ennek milyen okai vannak. Megnézzük milyen állatokkal kell versenyeznünk munkánk gyümölcséért. Körüljárjuk a hasznos-nem hasznos csoportosítást több nézőpontból és megnézzük milyen fajok lehetnek a segítségünkre kertészkedés során. A komposzt lakóin keresztül megvizsgáljuk az anyagok körforgását végül megnézzük mely módokon tudunk akaratlanul ártani és tudatosan segíteni lakókörnyezetünk élővilágának.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A második óra lehetőséget ad a téma mélyebb feldolgozására. Adott egy felszerelt szertár, adott egy környezeti nevelő szakember, szabad teret engedek hát a gyerekek kíváncsi kérdéseinek az óra első felében.
Majd az óra második, nagyobb felében egy-két érdekesebb témát bontok ki, ezek a következők lehetnek:
Rovarlárvák és paraziták – Miről ismerhetem fel a kártékony cserebogár pajort a kertben? Na és a hasznos rózsabogár lárvát? Na és a védett orrszarvú bogárét?
Nagyon gyakran találkozom azzal a jelenséggel, amikor a laikus meglát valamit, azt hiszi tudja mi az, majd azt mondja: pusztítsd el! S ennek eredményeképp, a csirkék a hátsókertben jóízűen megeszik az eléjük vetett 50 000 Ft természetvédelmi értékkel bíró orrszarvúbogár lárvákat. Ennek szeretném elejét venni azzal, hogy megismertetem a gyerekekkel eme lárvák életmódját, jelentőségét és felismerésüket. Valamint a nagyon érdekes és rémmesébe illő, parazitoid tőrösdarazsakat is bemutatom, játékos-drámás módszerek segítségével.
Magányos méhek – Ki lakik a rovarhotelben? Miért magányosak? Mekkora a jelentőségük ha ennyire magányosak? Miért lottózsonglőr a nünüke?
Amikor azt halljuk hogy méhek, a többségünk a házi méhekre gondol, pedig fajgazdagságot tekintve, a magányos életmódú nagyságrendes többségben vannak. Ezeknek a fajoknak nincs királynőjük, egyedül élnek, nem készítenek mézet. A nőstények feladata, hogy a fajnak megfelelő szakosodás szerint föld alatt, üregekben, fában járatokban bölcsőket építsenek és ide pollent hordjanak. A nünükének pedig az a feladata, hogy a számára megfelelő méhbölcsőbe odataláljon. Nekünk embereknek pedig az a feladatunk, hogy segítünk fennmaradni eme fogyatkozó élőlényeknek. Játékosított-drámás vezetésemmel a gyerekek nagyon szokták élvezni ezt a témát.
.
Erdei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Mi fán terem a gubacs?
- Ki rajzol mintákat a fakéreg alá?
- Honnét tudjuk, mit esznek az állatok?
- Miért nincsen szarva a szarvasnak?
- Miért olyan fontos állat a harkály?
A foglalkozás hazánk erdeit, jelentőségüket,, az erdei életközösség lakóit és a köztük fonódó kapcsolat rendszert ismerteti meg a gyerekekkel.
Megismerkedünk a cserjeszint alkotóival, hazánk nagyvadfajaival és a fák védekező képességeivel. Többszörös megtapasztalás után bátran le merem írni,mekkora döbbenetet és mennyi tátott szájat látok, amikor felteszem a gyerekeknek a kérdést: „a vaskos öreg tölgy csak egy egy helyben álló, védekezés képtelen unalmas lény, aki csak csendben tűri, hogy megegyék őt a hernyók…?” – majd persze megadom rá a választ és a védekezés (egyik) módját is.
A fák védekező képességéhez kapcsolódva megszemléljük teljes átalakulásos fejlődést és bepillantunk erdeink rovarvilágába, majd a madárvilágába is, kiemelve az erdő építőmesterének jelentőségét.
A téma vége felé haladva kerülnek sorra a ragadozók, majd végül megvizsgáljuk a felépített hálózat kapcsolatait és szót ejtünk az erdővel és vadjaival való gazdálkodás jelentőségéről és a rendszer folyamatos megismerésének jelentőségéről.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a mi célunkat szolgálja, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, az unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
Mezei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Ki vagy mi porozza be a búzát?
- Mitől nem szöcske a sáska?
- Lát-e hátra a mezei nyúl?
- Mi lesz velünk méhek nélkül?
- Ki szokott szitálni és mi céllal csinálja?
A foglalkozás során rétjeink, mezeink sajátosságaival, élővilágával ismerkedünk meg. Tisztázzuk az alapfogalmakat és megelevenítjük a lakóik közti kapcsolatokat, miközben megismerkedünk velük.
A gyerekek megismerkedhetnek szántóföldi növényeinkkel, kaszálóink, rétjeink vadvirágaival – és felhasználásukkal. A rovarvilág felfedezése során elmerülünk a szöcske-sáska-tücsök kérdéskörben valamint megnézzük hol van és hol nincs szerepe a méheknek.
A rovarvilág után a mezők madár- és emlősfaunára teszünk egy pillantást, kiderítjük miért vannak bajban a mezei madarak, melyik ragadozó madarakat lehet röptéről is felismerni. Ami a négylábúakat illeti, kiderítjük hány féle növényt eszik a mezei nyúl és ki épít fészket a búzaszálak közé.
A foglalkozás végén a közösen felépített tápláléklánc elemzése során megvizsgáljuk a gyom és rovarirtó szerek hatását az élővilágra és feltesszük a kérdést: fenntartható-e ez a rendszer a jövőben?
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
- Megesszük-e a burgonya termését vagy a gyökerét?
- Kell-e félni a fadongótól?
- Kik laknak a komposztban?
- Melyik szépség szereti a csalánt?
- Szeretik-e a méhek a szép zöld gyepet?
A foglalkozás egy állatbarát kert lakóit és a köztük lévő rejtett összefüggéseket fedezteti fel a gyerekekkel.
Megvizsgáljuk mely növényeknek mely része fogyasztható – és ennek milyen okai vannak. Megnézzük milyen állatokkal kell versenyeznünk munkánk gyümölcséért. Körüljárjuk a hasznos-nem hasznos csoportosítást több nézőpontból és megnézzük milyen fajok lehetnek a segítségünkre kertészkedés során. A komposzt lakóin keresztül megvizsgáljuk az anyagok körforgását végül megnézzük mely módokon tudunk akaratlanul ártani és tudatosan segíteni lakókörnyezetünk élővilágának.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
A foglalkozás átmenetileg nem elérhető. Kérem érdeklődjön e-mailben vagy telefonon.