Skip to content

 

Környezeti nevelés

  • Kötödés az élővilághoz
  • Ismerkedés a természettel

Interaktív foglalkozások

  • Tapintható szertár
  • Állatbőrök, agancsok, termésgyűjtemények, nyomkártyák, bemutató kaptár
  • Játékos-mesés elemek
  • Nagyméretű képek és illusztrációk

A foglalkozások idő igénye: 45 perc (melynek során  a csoport koncentrációs képességéhez alkalmazkodva rugalmasan változtatom a meséléssel, dramatikus játékkal és az eszközök vizsgálatával töltött időt)

Korosztályok és létszámok: kis, középső, nagy és vegyes csoportoknak is elérhető a program. Beszokott kiscsoportosokat ősszel 15-30 percig, második félévben akár 30-40 percig is le tudok kötni.

Kislétszámú csoportoknál megoldható az összevonás kb 30 főig, de homogén korosztályú csoportok vegyítését nem tartom előnyösnek.

30 fő fölötti összevonás, ha nincs más mód megoldható, de ez esetben vagy az időkeret pontos tartását nem tudom vállalni vagy a feldolgozott téma méretét-mélységét kell csökkentenünk.

A foglalkozások hely igénye: egy 4m*5m-es terület  1 db festett, tematikus lepedő kiterítéséhez és egy pad, zsámoly vagy kisasztal az eszközök elhelyezéséhez.

Szőnyeg vagy padok nézőtérként a gyerekeknek.

Több foglalkozás tartása esetén a tornaterem vagy egy üres csoportszoba a legideálisabb helyszín, így nem kell költöznöm napközben.

Két csoportszoba között a költözés is megoldható, de ez esetben legalább 15 perc szünet szükséges két foglalkozás között.

 

Érkezés: kb 30-45 perccel az első foglalkozás előtt érkezem, távozni kb. ugyanennyi időnyi pakolás után tudok. 

Csoportszobában tartott foglalkozás után a csoportszobát 10 perc alatt el tudom hagyni a felszereléssel, a folyosón folytatva a dobozolást.

 

 

 

Eső-játék
Csírázó makk
Tél
A kaptár

Eszközök: Tapintható Szertár és Erdei Állatok Galéria (agancsok, állatbőrök, őz, gím, dám, vaddisznó)

Játékos – interaktív mesebeli túra egy erdészházhoz, mely a szarvasfélék és a vaddisznók életét dolgozza fel, 45 percben (a csoportszobában vagy a tornateremben)

  • Hogy nevezzük a hímeket és a nőstényeket szarvaséknál?
  • Miért nincsen szarva a szarvasnak?
  • Miért bőgnek a szarvasok?
  • Melyik szarvas pettyes felnőtt korában is?
  • Mi az a barcogás és ki csinálja?
  • Miért nem simogatjuk meg a fűben fekvő gidát? Na és a vadmalacot?
  • Egyáltalán mi az a gida?

Ezekre és sok más kérdésre fogjuk keresni a választ.

A foglalkozás során egy meseszerű erdei kirándulásra indulunk a csoportszobában Makk vadőr úrhoz és képzeletbeli erdészházához, és közben megismerkedünk hazánk leggyakoribb vadon élő állataival.

A gyerekek agancsok,  állatbőrök, nagy-nagy képek és játékosított elemek segítségével élményszerűen ismerkedhetnek meg a szarvasbőgéssel és az agancs növekedésével,  továbbá a gímszarvas, a dámszarvas és az őz közötti különbségekkel. A vaddisznó személyében megismerhetünk egy olyan állatot akit illik tisztelni és azt is kiderítjük milyen okok rejlenek a mögött, hogy nem simogatjuk meg a vadon élő emlősök kicsinyeit.

Célom, hogy a gyerekek fejében egy stabil kép alakuljon ki a bemutatott  állatok megjelenéséről, életmódjukról, valamint felkeltsem a lelkesedésüket a természet érdekességei iránt.

 

Eszközök: Tapintható Szertár (termések, szárított falevelek, avar matató, gubacsok, csemete preparátumok, tematikus lepedő)

Játékos – interaktív mesebeli túra egy erdészházhoz, termések és falevelek tematikában, 45 percben (a csoportszobában vagy a tornateremben)

  • Miképp néz ki a „makkfa”?
  • Milyen illata van a tölgy levelének?
  • Mi fán terem a bikk-makk?
  • Melyik fa nevel helikopter pilótákat?
  • Melyik gesztenye ehető?
  • Milyen ellenségei vannak a mókusoknak?
  • Kikkel versengenek a tölgymakkokért?
  • Mi fán teremnek a gubacsok?

Ezúttal a csoportszobai „kirándulás” nem Makk vadőr úr erdészházához tart, hanem a szomszédos erdőbe, a mókusok erdésziskolájába, ahol a tanoncok először megismerkednek a fákkal, majd takaros rendben élelmet gyűjtenek télire.

A foglalkozáson egy széles vászon és egy kupac (magas hőfokon sterilizált és pedagógialag átválogatott) avar segítségével megismerkedünk a tölgy, a bükk, a juhar, a kőris és két gesztenyefánk leveleivel.

A levelek után a termések következnek. Megvizsgáljuk őket, lesz amelyiknek kemény a burka, lesz szúrós és lesz szárnyas is. Játékosan vizsgálódva keressük a választ a miértekre, majd a mókusok szervezett gyűjtögetésbe kezdenek. Közben figyelünk a veszélyes nyestre és a héjára, valamint a makk tolvaj szajkóra és a mindent feltúró vaddisznóra is.

A túra végére biztos elő fognak kerülni az avarkupacból a furcsaságok, amikre Gergő bácsi és Makkvadőr úr eddig azt mondták hogy titkosak.

Ezek a gubacsok lesznek, melyek apró kis rovaroknak a növények által növesztett házai.

 

Eszközök: Tapintható Szertár és Erdei Állatok Galéria (agancsok, állatbőrök, őz, gím, dám, vaddisznó, nyest, borz, róka, nyomkártya készlet, tematikus lepedő,)

Játékos – interaktív mesebeli túra egy erdészházhoz, téli álom és állatnyomok tematikában, 45 percben (a csoportszobában vagy a tornateremben)

  • Melyik állat alszik téli álmot és melyik nem?
  • Miért alszanak egyáltalán téli álmot?
  • Mi történik ekkor a testükkel?
  • Aki ébren marad, hogyan éli túl?
  • Ki az aki mélyen alszik és ki az aki félig éber?
  • Ki jár talpon? 
  • Na és ujjon?
  • Na és lábujjhegyen?
  • Mi mindent mesél a frissen hullott és összejárkált hó?

 

Tél köszöntött Makk Vadőr úr erdejébe. A hó sokakat bujkálásra késztet, sokaknak pedig felfedi a nyomait.

De hogyan készül fel a természet a télre? Miután „térdig gázoltunk a hóban”, úton Makk Vadőr úr erdejébe,  az erdészház melegében a mókusok, sünök és medvék télhez való alkalmazkodásáról tanulhatnak a gyerekek játékos-mozgásos történetek segítségével.

A sok-sok tudás megszerzése után útra kelünk a havas magaslatok felé, hogy megnézzük milyen nyomokat találhatunk a hóban és miről ismerhetjük fel őket. A túra végén a gyerekek maguk is követni fognak egy-egy csapát, hogy kiderítsék, kik mentek az etetőhöz, kik laknak kotorékban, és ki az aki tényleg „elhúzta a csíkot”.

Eszközök: Tankaptár és Beporzók Galéria (méhészeti eszközök, bemutató kaptár, tematikus lepedő, cserepes virágok, méhecske hotel)

Játékos – interaktív mesebeli túra egy méhészetben, beporzók tematikában,  45 percben (a csoportszobában vagy a tornateremben)

  • Miért színesek és szagosak a virágok?
  • Miképp néz ki a virágpor?
  • Mi az a megporzás és hogyan történik?
  • Melyik méhecske lakik a föld alatt?
  • Melyik dongó kék színű?
  • Hányan laknak egy kaptárban?
  • Mi a viasz és hogyan készül a méz?
  • Hogyan ismerik meg egymást a méhek?
  • Mi minden történik egy kaptárban?

Beköszönt a tavasz, kihajtanak az első virágok, amikben lesz szerencsénk gyönyörködni, miközben Makk vadőr úr méhei felé tartunk és egy kis kutakodásra is időt szakítunk.

Ez a foglalkozás azért lesz nagyon izgalmas a gyerekeknek mert akárcsak ők, a méhek is izegnek-mozognak és ezt Makk vadőr úrral nagyon jól ki tudjuk használni, hogy játékosan meséljünk nekik a méhek életéről.

Először a magányos életmódú méhecskékkel kezdünk. Bemutatjuk mire való a méhecske hotel, mi történik benne és milyen méhecskék élnek ily módon.

Majd a méhész szerszámai következnek, amik segítségével bekukkantunk egy kaptárba.

Ezek után az egész csoport bevonásával, játékosan megismerkedünk a mézelő, nagy-nagy családban élő háziméh életével.

Kiderül, hogyan nőnek fel és milyen feladataik vannak a kaptárban. Egy dolgozó nemzedék teljes életét eljátsszuk a gyerekekkel, leszünk peték, lárvák, majd bábok, végigéljük egy dolgozó méhecske életét, gondozunk lárvákat, építünk lépet, készítünk mézet és gyűjtünk virágport.

Téli Erdő II. Madáretetés és odúzás

Eszközök: Tapintható Szertár és Erdei Állatok Galéria (madárodúk, nemezmadarak, széncinege, kékcinege, vörösbegy, zöldküllő, süvöltő, fülemüle, fekete rigó, szajó tengelic)

Játékos – interaktív mesebeli túra egy erdészházhoz, mely a madarak fejlődését, táplálkozását, fészkelését, telelését és hangjaikat dolgozza fel, 45 percben (a csoportszobában vagy a tornateremben)

  • Hol és hogyan fejlődnek a széncinege fiókái?
  • Miben különböznek az egyes mesterséges odúk?
  • Kik nem fészkelnek odúban?
  • Mi az a csalogány?
  • Süvít-e a süvöltő?
  • Minden madár Afrikában telel?
  • Milyen szabályai vannak a téli madáretetésnek?

Ezekre és sok más kérdésre fogjuk keresni a választ.

Makk vadőr úr erdészházánál ezúttal a széncinegék bőrébe bújunk és megnézzük milyen lehet fiókaként élni.

Az odúból kirepülve megismerkedünk a szomszédokkal, kinézetükkel és fészkelési szokásaikkal is.

A tél közeledtével néhány szomszédtól elköszönünk, néhány újjal pedig megismerkedünk.

A telt az ember szemével vizsgáljuk meg, megtanuljuk milyne szabályai vannak a madáretetésnek, mire kell figyelni ha odút raktunk ki és ismétlünk egy kicsit azzal, hogy kikkel találkozhatunk egy etetőn.

A fogalkozás végén a telet átvészelő madarak bőrébe bújunk és megismerkedünk dalaikkal, felidézzük ki hol lakik, felneveljük a következő fészekaljat és átadjuk nekik a stafétát.