Iskoláknak
Interaktív természetismeret órák
Az órák céljai:
- Környezeti nevelés – környezettudatos felnőtté válás
- Szemlélet formálás – a fenntarthatóság eszméjének átadása
- Érdeklődés keltés – mert ami érdekel, annak utánajárok
- Rendszerben gondolkodás fejlesztése – hogyan függ össze minden, mindennel
Alkalmazott módszerek:
- Tapintható szertár – állatbőrök, agancsok, rovargyűjtemények….
- Tápláléklánc építés – az élővilág rejtett kapcsolatai
- Gyermekeket bevonó óravezetés – rávezető kérdések a „heuréka” élményért
- „Terepi történetek” – saját megtapasztalásaim
Helyük az iskolában:
- NAT-ra épülő ismeretanyag – kiegészítve érdekességekkel
- Tanmenetbe illeszthető – 45 perces foglalkozások
- Átfogó témakörök – ideális bevezetésként vagy összefoglalásként
Környezeti nevelés
- Érdeklődés keltés
- Attitűd formálás
- Rendszerszemlélet
Interaktív foglalkozások
- Tapintható szertár
- Tápláléklánc építés
Átfogó témakörök
- 45 percben
- NAT alapján és azon túl
- alsósoknak és felsősöknek egyaránt
Az órák idő igénye: 45 perc
Az órák hely igénye: egy nagy, székeken vagy padokon körben leülést lehetővé tevő, középen felszabadított hellyel rendelkező, átrendezett tanterem
Érkezés: kb 30-45 perccel az első foglalkozás előtt érkezem.
Ha a terem üres a fogallozás előtti órában, az átrendezését megoldom magam is.
Ha a terem foglalt, a terem átrendezésére és az eszközök bepakolására az óra előtti szünet elégnek szokott bizonyulni, ha kapok segítséget hozzá.
Különböző osztályoknak tartott foglalkozások esetén előnyös, ha egy teremben (akár tornaterem) tudom megtartani a foglalkozásokat, forgószínpados megoldással.
A program végén 30-40 perc szükséges amíg eldobozolom a felszerelésemet és további 15-20 percre amíg elhagyom a helyszínt. Ha a programok után használatban van a terem, a terem előtti folyosó
Iskolásoknak szóló, életközösségeket foglalkozásaim egy kerektre épülnek fel.
A gyerekekek körben ülnek, képes fajkártyák vannak náluk kiosztva, középen a földre építjük a táplálékláncot, körben a teremben pedig a szemléltető eszközök vannak elhelyezve.
A táplálékláncokat a növényektől kezdve építjük fel, majd fokozatosan megyünk végig az egyes élőlénycsoportokon, egyre komplexebbé téve a tápláléklánc modellt.
A fajokat dramatikus játékok, érdekességek és preparátumok/szemléltető eszközök kombinációjával mutatom be.
Az ismertetett fajok nagyrészéhez van kapcsolódó preparátumom (pontosan ugyanaz vagy hasonló faj).
A foglalkozás végén elemezzük a táplálékláncot, feltárjuk-megértjük sérülékenységét és összeszedjük mit ad nekünk az az életközösség amiről éppen tanultunk, miért fontos megismerni és miképp tudunk tenni érte.
2*45 perces foglalkozások egy osztálynak
Az eredeti fajlistáim sajnos túl hosszúak voltak egy kerek 45 perces foglalkozáshoz. A 2×45 perces foglalkozásokba így több érdekesség fér, valamint itt lehetőség van a szemléltető eszközöket alaposabban megnézni és szabad kérdezz-felelekkel a témát mélyebben, csoportra szabottan feldolgozni.
Miről szól?
Röviden:
1. 45 perc
Az első szakaszt a lentebb ismertetett foglalkozások adják, erdei, mezei vagy kerti táplálékláncot építünk, megismerkedünk a példafajokkal, szemügyre vesszük a szertárat.
Az első 45 perc végén nem foglalunk össze, így ebbe az időblokkba kerülnek bele azok a fajok és érdekességek, amikkel az 1×45 perces foglalkozásaimban nincs idő foglalkozni.
2. 45 perc
Lehetőséget ad a téma és a szertár mélyebb vizsgálatára, további érdekességekre, kérdések feltételére.
Két blokkban szoktam bontani ezeket az órákat.
- Az első részben folytatom ott ahol abbahagytuk, majd igény szerint átvezetem a foglalkozást egy érdekes altémába.
- A második, hosszabb részben a gyerek alaposabban megnézhetik a szertárat és kérdezhetnek közben is, majd újra leülve szabadon kérdezhetnek a látottakról, elhangzottakról.
- A II. 45 perc végén a tanultak fényében elmezzük a táplálékláncot és összefoglalunk.
Javasolt 10-15 perces feldolgozandó altémák:
Az Erdő mint Életközösség foglalkozáshoz
Vadgazdálkodás – Miért vadászunk? Hova lett a farkas és a medve? Mi a vadkár? Ki lehet vadász? Kinek hivatás és kinek „sport”? Lehet-e szeretni/nem szeretni?
Gubacsok és az erdő kincsei – Mi a gubacs és hogyan jön létre? Hány félét ismerünk? Érték-e ma? Érték volt-e régen? Milyen ajándékokat ad az erdő?
Opcionális – Rovarlárvák és paraziták – hangsúllyal a szarvasbogáron -(lásd lentebb Kert)
A Mező mint Életközösség foglalkozáshoz
Élet a kaptárban – Hogyan zajlik egy méhcsalád élete? Hogyan osztják fel a feladatokat? Mit eszik a méhkirálynő? Hogyan kommunikálnak a dolgozók? Milyen hasonló rovar államok léteznek még?
Izgalmak a rovarvilágból – Sáska-e az imádkozó sáska? Miért eszik meg gyakran a lányok a fiúkat ízeltlábúéknál? Melyik lepke adja ki magát hangyának? Tücsköt hangjáról?
Opcionális – Vadgazdálkodás A mezőgazdasági vadkár miatt nagyon jól kapcsolódik a témakörhöz.
A Kert mint Életközösség foglalkozáshoz
Rovarlárvák és paraziták – Miről ismerhetem fel a kártékony cserebogár pajort a kertben? Na és a hasznos rózsabogár lárvát? Na és a védett orrszarvú bogárét?
Magányos méhek – Ki lakik a rovarhotelben? Miért magányosak? Mekkora a jelentőségük, ha ennyire magányosak? Miért lottózsonglőr a nünüke?
A foglalkozások leírásai
Az Erdő mint életközösség
A Mező mint életközösség
A Kert mint életközösség
Az Erdő mint életközösség
Erdei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés.
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Miért nincsen szarva a szarvasnak?
- Milyen fogazata van egy ragadozónak?
- Honnét tudjuk, mit esznek az állatok?
- Ki rajzol mintákat a fakéreg alá?
- Miért olyan fontos állat a harkály?
- Mi fán terem a gubacs?
A foglalkozás hazánk erdeit, jelentőségüket,, az erdei életközösség lakóit és a köztük fonódó kapcsolat rendszert ismerteti meg a gyerekekkel.
Megismerkedünk a cserjeszint alkotóival, hazánk nagyvadfajaival, kisragadozókkal, agancsokkal, fogazatokkal, koponyákkal, szőrmékkel.
Ezután a rovarok jönnek, fejlődésükkel párhuzamosan a fák védekező képességeire is rápillantunk. Többszörös megtapasztalás után bátran le merem írni,mekkora döbbenetet és mennyi tátott szájat látok, amikor felteszem a gyerekeknek a kérdést: „a vaskos öreg tölgy csak egy egy helyben álló, védekezés képtelen unalmas lény, aki csak csendben tűri, hogy megegyék őt a hernyók…?” – majd persze megadom rá a választ és a védekezés (egyik) módját is.
A rovarvilág után amadárvilág következik, kiemelve az erdő építőmesterének jelentőségét.
Végül eljutunk az utcaseprőkhöz és a lebontókhoz, majd megvizsgáljuk a felépített hálózat kapcsolatait. és szót ejtünk az erdővel való gazdálkodás és a rendszer folyamatos megismerésének jelentőségéről.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a mi célunkat szolgálja, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, az unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A bővített fajlistán és a kérdezz feleleken túl kibontható altémák:
Vadgazdálkodás – Miért vadászunk? Hova lett a farkas és a medve? Mi a vadkár? Ki lehet vadász? Kinek hivatás és kinek „sport”? Lehet-e szeretni/nem szeretni?
A vadászat megosztja az embereket. Sokan alkotnak róla negatív véleményt, gyakran az egész kép ismerete nélkül. Az erről való beszélgetéssel szeretnék lehetőséget adni a gyerekeknek arra, hogy belelássanak, miképp függ össze a megbolygatott természet a mindennapi kenyerünkkel és válaszokat keresünk a költői kérdésre: jó vagy rossz ember a vadász?
Gubacsok és az erdő kincsei – Mi a gubacs és hogyan jön létre? Hány félét ismerünk? Érték-e ma? Érték volt-e régen? Milyen ajándékokat ad az erdő?
Szintén egy alig ismert jelenség a gubacs. Modern analógiával élve: egy rovar, ami 3D nyomatásra ösztönzi a növényt, házat és éttermet készíttet gyermekének. Azzal, hogy a gyerekek megismerik a jelenség alapjait és néhány példát rá, az erdő világának egy új ablak nyílik meg számukra, amit kirándulásaikon maguk is felfedezhetnek. Miután megbeszéljük a gubacsok jelentőségét arra felé terelem a témát, hogy mi mindent adhat még nekünk az erdő és milyen szabályok, szokások vonatkoznak ezekre a dolgokra.
Opcionális – Rovarlárvák és paraziták – hangsúllyal a szarvasbogár életén -(lásd a Kert mint Életközösség foglalkozásnál)
A Mező mint életközösség
Mezei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Ki vagy mi porozza be a búzát?
- Mitől nem szöcske a sáska?
- Lát-e hátra a mezei nyúl?
- Mi lesz velünk méhek nélkül?
- Ki szokott szitálni és mi céllal csinálja?
A foglalkozás során rétjeink, mezeink sajátosságaival, élővilágával ismerkedünk meg. Tisztázzuk az alapfogalmakat és megelevenítjük a lakóik közti kapcsolatokat, miközben megismerkedünk velük.
A gyerekek megismerkedhetnek szántóföldi növényeinkkel, kaszálóink, rétjeink vadvirágaival – és felhasználásukkal. A rovarvilág felfedezése során elmerülünk a szöcske-sáska-tücsök kérdéskörben, valamint megnézzük hol van és hol nincs szerepe a méheknek.
A rovarvilág után a mezők madár- és emlősfaunára teszünk egy pillantást, kiderítjük miért vannak bajban a mezei madarak, melyik ragadozó madarakat lehet röptéről is felismerni. Ami a négylábúakat illeti, kiderítjük hány féle növényt eszik a mezei nyúl és ki épít fészket a búzaszálak közé.
A foglalkozás végén a közösen felépített tápláléklánc elemzése során megvizsgáljuk a gyom és rovarirtó szerek hatását az élővilágra a múltban és feltesszük a kérdést: fenntartható-e és szükséges-e ez a rendszer a jövőben?
A válasz valójában nagyon összetett és én is csak a téma fontosságára tudom felhívni a figyelmet ennyi idő alatt. Környezeti nevelőként az emberiség számára biztonságos mennyiségű és minőségű (nem tartalmaz káros mennyiségű növényvédőszert, de gombák által termelt mérget [mikotoxin] sem) élelmiszer megtermelését tekintem célnak, olyan módszerrel, ami mellett az élővilág sokszínűségének megőrzése biztosított.
Mivel a témában mindannyian érintettek vagyunk, elvégre mezőgazdaságban termelt termékeket fogyasztunk, a pénztárcánkkal mindig voksolunk. Ha pedig jártasak vagyunk a témában felnőttként, akkor van lehetőségünk a fenntartható technológiájú gazdaságok termékeit megvenni. Így a mi pénzünnkel fizetünk és nem a következő generációk életminőségével. Ez a foglalkozásom igazi célja, hogy felhívjam erre a figyelmet, miért fontos megismernünk a természet működését, hogy a jövőben valóban jó döntéseket hozhassunk egyénként.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A bővített fajlistán és a kérdezz feleleken túl kibontható altémák:
Élet a kaptárban – Hogyan zajlik egy méhcsalád élete? Hogyan osztják fel a feladatokat? Mit eszik a méhkirálynő? Hogyan kommunikálnak a dolgozók? Milyen hasonló rovar államok léteznek még?
A méhek jelentőségére nem lehet elégszer felhívni a társadalom figyelmét. Úgy gondolom, hogyha a gyerekek alaposabban és akár játékosan is megismerkednek a kaptár életével, jobban tudnak kapcsolódni hozzájuk. A méhek ösztönös szervezettsége, a családok mérete ámulatba ejtő, az új királynők harca az uralomért igazi hatalmi játszma. Táncuk mint kommunikációjuk pedig egyszerre egyszerű és rejtélyes. A mézelő méhek áttelelése is izgalmas és el el is játszható, ha pedig ezt megismertük, akkor más családos poszméhek és darazsak áttelelését gyerekjáték megérteni.
Izgalmak a rovarvilágból – Sáska-e az imádkozó sáska? Miért eszik meg gyakran a lányok a fiúkat ízeltlábúéknál? Melyik lepke adja ki magát hangyának? Tücsköt hangjáról?
Anno amikor megalkottam ezt a foglalkozást, sok mindent kitaláltam hozzá, milyen érdekességekkel tarkíthatom még mezeink rovarvilágát – hogy még ütősebb legyen a sivárság bemutatása. De pedagógusként tudjuk mire elég a 45 perc. A tananyaghoz és a fő üzenethez kevésbé kapcsolódó ismeretek így az „alap” foglalkozásból sajnos kikerültek, de egy dupla órába már beemelhetőek. Ilyen érdekességként tekintek az imádkozó sáskák életére, a párzással kapcsolatban fellépő kannibalizmus jelenségére, a vérfű hangyaboglárka hernyó besurranására a bolyba és a kifejlett lepke kimenekülésére és még sorolhatnám. Az alap foglalkozásban helyet kapó tücskök-szöcskék-sáskák hangját szintén így van időm jobban bemutatni.
Opcionális – Vadgazdálkodás (lásd Az Erdő mint Életközösségnél) a mezőgazdasági vadkár miatt nagyon jól kapcsolódik a témakörhöz.
A Kert mint életközösség
Kerti Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Melyik az az erőforrás, amin az élelmezésünk alapszik?
- Hogyan alalkul ki és újul meg?
- Kik laknak a komposztban?
- Miért összetett fogalom a kártevő?
- Kinek van pajorja és ki fejlődik kifejléssel?
- Szeretik-e a méhek a szép zöld gyepet?
A foglalkozás egy állatbarát kert lakóit és a köztük lévő rejtett összefüggéseket fedezteti fel a gyerekekkel.
Megvizsgáljuk miképp zajlik a talaj kialakulása a természetben. Megnézzük, hogyal alakul ez kert körülmények között. Kiderítjük mi az a komposzt és a lakóin keresztül megvizsgáljuk az anyagok körforgását. Utánajárunk milyen állatokkal kell versenyeznünk munkánk gyümölcséért és hogyan ismerhetjük fel őket. Körüljárjuk a hasznos-nem hasznos csoportosítást több nézőpontból és megnézzük milyen fajok lehetnek a segítségünkre kertészkedés során. Végül megnézzük mely módokon tudunk akaratlanul ártani és tudatosan segíteni lakókörnyezetünk élővilágának.
Míg a mezős foglalkozásom üzenete a gyerekek jövőbeli felelősségére hívja fel a figyelmet (hogy milyen mezőgazdasági termelésből származó ételt veszünk le a polcról), addig a kertes a jelenbélire. Miszerint ha van beleszólásunk egy kicsi közeg természetbarátabbá tételére, akkor miért ne tegyük meg?
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A bővített fajlistán és a kérdezz feleleken túl kibontható altémák:
Rovarlárvák és paraziták – Miről ismerhetem fel a kártékony cserebogár pajort a kertben? Na és a hasznos rózsabogár lárvát? Na és a védett orrszarvú bogárét?
Nagyon gyakran találkozom azzal a jelenséggel, amikor a laikus meglát valamit, azt hiszi tudja mi az, majd azt mondja: pusztítsd el! S ennek eredményeképp, a csirkék a hátsókertben jóízűen megeszik az eléjük vetett 50 000 Ft természetvédelmi értékkel bíró orrszarvúbogár lárvákat. Ennek szeretném elejét venni azzal, hogy megismertetem a gyerekekkel eme lárvák életmódját, jelentőségét és felismerésüket. Valamint a nagyon érdekes és rémmesébe illő, parazitoid tőrösdarazsakat is bemutatom, játékos-drámás módszerek segítségével.
Magányos méhek – Ki lakik a rovarhotelben? Miért magányosak? Mekkora a jelentőségük ha ennyire magányosak? Miért lottózsonglőr a nünüke?
Amikor azt halljuk hogy méhek, a többségünk a házi méhekre gondol, pedig fajgazdagságot tekintve, a magányos életmódú nagyságrendes többségben vannak. Ezeknek a fajoknak nincs királynőjük, egyedül élnek, nem készítenek mézet. A nőstények feladata, hogy a fajnak megfelelő szakosodás szerint föld alatt, üregekben, fában járatokban bölcsőket építsenek és ide pollent hordjanak. A nünükének pedig az a feladata, hogy a számára megfelelő méhbölcsőbe odataláljon. Nekünk embereknek pedig az az érdekünk, hogy segítünk fennmaradni eme fogyatkozó élőlényeknek. Játékosított-drámás vezetésemmel a gyerekek nagyon szokták élvezni ezt a témát.
Erdei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés.
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Miért nincsen szarva a szarvasnak?
- Milyen fogazata van egy ragadozónak?
- Honnét tudjuk, mit esznek az állatok?
- Ki rajzol mintákat a fakéreg alá?
- Miért olyan fontos állat a harkály?
- Mi fán terem a gubacs?
A foglalkozás hazánk erdeit, jelentőségüket,, az erdei életközösség lakóit és a köztük fonódó kapcsolat rendszert ismerteti meg a gyerekekkel.
Megismerkedünk a cserjeszint alkotóival, hazánk nagyvadfajaival, kisragadozókkal, agancsokkal, fogazatokkal, koponyákkal, szőrmékkel.
Ezután a rovarok jönnek, fejlődésükkel párhuzamosan a fák védekező képességeire is rápillantunk. Többszörös megtapasztalás után bátran le merem írni,mekkora döbbenetet és mennyi tátott szájat látok, amikor felteszem a gyerekeknek a kérdést: „a vaskos öreg tölgy csak egy egy helyben álló, védekezés képtelen unalmas lény, aki csak csendben tűri, hogy megegyék őt a hernyók…?” – majd persze megadom rá a választ és a védekezés (egyik) módját is.
A rovarvilág után amadárvilág következik, kiemelve az erdő építőmesterének jelentőségét.
Végül eljutunk az utcaseprőkhöz és a lebontókhoz, majd megvizsgáljuk a felépített hálózat kapcsolatait. és szót ejtünk az erdővel való gazdálkodás és a rendszer folyamatos megismerésének jelentőségéről.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a mi célunkat szolgálja, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, az unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A bővített fajlistán és a kérdezz feleleken túl kibontható altémák:
Vadgazdálkodás – Miért vadászunk? Hova lett a farkas és a medve? Mi a vadkár? Ki lehet vadász? Kinek hivatás és kinek „sport”? Lehet-e szeretni/nem szeretni?
A vadászat megosztja az embereket. Sokan alkotnak róla negatív véleményt, gyakran az egész kép ismerete nélkül. Az erről való beszélgetéssel szeretnék lehetőséget adni a gyerekeknek arra, hogy belelássanak, miképp függ össze a megbolygatott természet a mindennapi kenyerünkkel és válaszokat keresünk a költői kérdésre: jó vagy rossz ember a vadász?
Gubacsok és az erdő kincsei – Mi a gubacs és hogyan jön létre? Hány félét ismerünk? Érték-e ma? Érték volt-e régen? Milyen ajándékokat ad az erdő?
Szintén egy alig ismert jelenség a gubacs. Modern analógiával élve: egy rovar, ami 3D nyomatásra ösztönzi a növényt, házat és éttermet készíttet gyermekének. Azzal, hogy a gyerekek megismerik a jelenség alapjait és néhány példát rá, az erdő világának egy új ablak nyílik meg számukra, amit kirándulásaikon maguk is felfedezhetnek. Miután megbeszéljük a gubacsok jelentőségét arra felé terelem a témát, hogy mi mindent adhat még nekünk az erdő és milyen szabályok, szokások vonatkoznak ezekre a dolgokra.
Opcionális – Rovarlárvák és paraziták – hangsúllyal a szarvasbogár életén -(lásd a Kert mint Életközösség foglalkozásnál)
Mezei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Ki vagy mi porozza be a búzát?
- Mitől nem szöcske a sáska?
- Lát-e hátra a mezei nyúl?
- Mi lesz velünk méhek nélkül?
- Ki szokott szitálni és mi céllal csinálja?
A foglalkozás során rétjeink, mezeink sajátosságaival, élővilágával ismerkedünk meg. Tisztázzuk az alapfogalmakat és megelevenítjük a lakóik közti kapcsolatokat, miközben megismerkedünk velük.
A gyerekek megismerkedhetnek szántóföldi növényeinkkel, kaszálóink, rétjeink vadvirágaival – és felhasználásukkal. A rovarvilág felfedezése során elmerülünk a szöcske-sáska-tücsök kérdéskörben, valamint megnézzük hol van és hol nincs szerepe a méheknek.
A rovarvilág után a mezők madár- és emlősfaunára teszünk egy pillantást, kiderítjük miért vannak bajban a mezei madarak, melyik ragadozó madarakat lehet röptéről is felismerni. Ami a négylábúakat illeti, kiderítjük hány féle növényt eszik a mezei nyúl és ki épít fészket a búzaszálak közé.
A foglalkozás végén a közösen felépített tápláléklánc elemzése során megvizsgáljuk a gyom és rovarirtó szerek hatását az élővilágra a múltban és feltesszük a kérdést: fenntartható-e és szükséges-e ez a rendszer a jövőben?
A válasz valójában nagyon összetett és én is csak a téma fontosságára tudom felhívni a figyelmet ennyi idő alatt. Környezeti nevelőként az emberiség számára biztonságos mennyiségű és minőségű (nem tartalmaz káros mennyiségű növényvédőszert, de gombák által termelt mérget [mikotoxin] sem) élelmiszer megtermelését tekintem célnak, olyan módszerrel, ami mellett az élővilág sokszínűségének megőrzése biztosított.
Mivel a témában mindannyian érintettek vagyunk, elvégre mezőgazdaságban termelt termékeket fogyasztunk, a pénztárcánkkal mindig voksolunk. Ha pedig jártasak vagyunk a témában felnőttként, akkor van lehetőségünk a fenntartható technológiájú gazdaságok termékeit megvenni. Így a mi pénzünnkel fizetünk és nem a következő generációk életminőségével. Ez a foglalkozásom igazi célja, hogy felhívjam erre a figyelmet, miért fontos megismernünk a természet működését, hogy a jövőben valóban jó döntéseket hozhassunk egyénként.
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A bővített fajlistán és a kérdezz feleleken túl kibontható altémák:
Élet a kaptárban – Hogyan zajlik egy méhcsalád élete? Hogyan osztják fel a feladatokat? Mit eszik a méhkirálynő? Hogyan kommunikálnak a dolgozók? Milyen hasonló rovar államok léteznek még?
A méhek jelentőségére nem lehet elégszer felhívni a társadalom figyelmét. Úgy gondolom, hogyha a gyerekek alaposabban és akár játékosan is megismerkednek a kaptár életével, jobban tudnak kapcsolódni hozzájuk. A méhek ösztönös szervezettsége, a családok mérete ámulatba ejtő, az új királynők harca az uralomért igazi hatalmi játszma. Táncuk mint kommunikációjuk pedig egyszerre egyszerű és rejtélyes. A mézelő méhek áttelelése is izgalmas és el el is játszható, ha pedig ezt megismertük, akkor más családos poszméhek és darazsak áttelelését gyerekjáték megérteni.
Izgalmak a rovarvilágból – Sáska-e az imádkozó sáska? Miért eszik meg gyakran a lányok a fiúkat ízeltlábúéknál? Melyik lepke adja ki magát hangyának? Tücsköt hangjáról?
Anno amikor megalkottam ezt a foglalkozást, sok mindent kitaláltam hozzá, milyen érdekességekkel tarkíthatom még mezeink rovarvilágát – hogy még ütősebb legyen a sivárság bemutatása. De pedagógusként tudjuk mire elég a 45 perc. A tananyaghoz és a fő üzenethez kevésbé kapcsolódó ismeretek így az „alap” foglalkozásból sajnos kikerültek, de egy dupla órába már beemelhetőek. Ilyen érdekességként tekintek az imádkozó sáskák életére, a párzással kapcsolatban fellépő kannibalizmus jelenségére, a vérfű hangyaboglárka hernyó besurranására a bolyba és a kifejlett lepke kimenekülésére és még sorolhatnám. Az alap foglalkozásban helyet kapó tücskök-szöcskék-sáskák hangját szintén így van időm jobban bemutatni.
Opcionális – Vadgazdálkodás (lásd Az Erdő mint Életközösségnél) a mezőgazdasági vadkár miatt nagyon jól kapcsolódik a témakörhöz.
Kerti Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.
- Melyik az az erőforrás, amin az élelmezésünk alapszik?
- Hogyan alalkul ki és újul meg?
- Kik laknak a komposztban?
- Miért összetett fogalom a kártevő?
- Kinek van pajorja és ki fejlődik kifejléssel?
- Szeretik-e a méhek a szép zöld gyepet?
A foglalkozás egy állatbarát kert lakóit és a köztük lévő rejtett összefüggéseket fedezteti fel a gyerekekkel.
Megvizsgáljuk miképp zajlik a talaj kialakulása a természetben. Megnézzük, hogyal alakul ez kert körülmények között. Kiderítjük mi az a komposzt és a lakóin keresztül megvizsgáljuk az anyagok körforgását. Utánajárunk milyen állatokkal kell versenyeznünk munkánk gyümölcséért és hogyan ismerhetjük fel őket. Körüljárjuk a hasznos-nem hasznos csoportosítást több nézőpontból és megnézzük milyen fajok lehetnek a segítségünkre kertészkedés során. Végül megnézzük mely módokon tudunk akaratlanul ártani és tudatosan segíteni lakókörnyezetünk élővilágának.
Míg a mezős foglalkozásom üzenete a gyerekek jövőbeli felelősségére hívja fel a figyelmet (hogy milyen mezőgazdasági termelésből származó ételt veszünk le a polcról), addig a kertes a jelenbélire. Miszerint ha van beleszólásunk egy kicsi közeg természetbarátabbá tételére, akkor miért ne tegyük meg?
A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.
„Dupla óra” – kiegészítő foglalkozás
1 osztálynak 2*45 percben
A bővített fajlistán és a kérdezz feleleken túl kibontható altémák:
Rovarlárvák és paraziták – Miről ismerhetem fel a kártékony cserebogár pajort a kertben? Na és a hasznos rózsabogár lárvát? Na és a védett orrszarvú bogárét?
Nagyon gyakran találkozom azzal a jelenséggel, amikor a laikus meglát valamit, azt hiszi tudja mi az, majd azt mondja: pusztítsd el! S ennek eredményeképp, a csirkék a hátsókertben jóízűen megeszik az eléjük vetett 50 000 Ft természetvédelmi értékkel bíró orrszarvúbogár lárvákat. Ennek szeretném elejét venni azzal, hogy megismertetem a gyerekekkel eme lárvák életmódját, jelentőségét és felismerésüket. Valamint a nagyon érdekes és rémmesébe illő, parazitoid tőrösdarazsakat is bemutatom, játékos-drámás módszerek segítségével.
Magányos méhek – Ki lakik a rovarhotelben? Miért magányosak? Mekkora a jelentőségük ha ennyire magányosak? Miért lottózsonglőr a nünüke?
Amikor azt halljuk hogy méhek, a többségünk a házi méhekre gondol, pedig fajgazdagságot tekintve, a magányos életmódú nagyságrendes többségben vannak. Ezeknek a fajoknak nincs királynőjük, egyedül élnek, nem készítenek mézet. A nőstények feladata, hogy a fajnak megfelelő szakosodás szerint föld alatt, üregekben, fában járatokban bölcsőket építsenek és ide pollent hordjanak. A nünükének pedig az a feladata, hogy a számára megfelelő méhbölcsőbe odataláljon. Nekünk embereknek pedig az az érdekünk, hogy segítünk fennmaradni eme fogyatkozó élőlényeknek. Játékosított-drámás vezetésemmel a gyerekek nagyon szokták élvezni ezt a témát.
