Skip to content

Iskoláknak

Interaktív természetismeret órák

Az órák céljai:

  • Környezeti neveléskörnyezettudatos felnőtté válás
  • Szemlélet formálása fenntarthatóság eszméjének átadása
  • Érdeklődés keltésmert ami érdekel, annak utánajárok
  • Rendszerben gondolkodás fejlesztésehogyan függ össze minden, mindennel

Alkalmazott módszerek:

  • Tapintható szertárállatbőrök, agancsok, rovargyűjtemények….
  • Tápláléklánc építésaz élővilág rejtett kapcsolatai
  • Gyermekeket bevonó óravezetés rávezető kérdések a “heuréka” élményért
  • “Terepi történetek”saját megtapasztalásaim

Helyük az iskolában:

  • NAT-ra épülő ismeretanyagkiegészítve érdekességekkel
  • Tanmenetbe illeszthető –  45 perces foglalkozások
  • Átfogó témakörökideális bevezetésként vagy összefoglalásként

 

Környezeti nevelés

  • Érdeklődés keltés
  • Attitűd formálás
  • Rendszerszemlélet 

Interaktív foglalkozások

  • Tapintható szertár
  • Tápláléklánc építés 

Átfogó témakörök

  • 45 percben
  • NAT alapján és azon túl
  • alsósoknak és felsősöknek egyaránt

Az órák idő igénye: 45 perc

Az órák hely igénye: egy nagy, székeken körben ülést lehetővé tevő, középen felszabadított hellyel rendelkező, átrendezett tanterem

Érkezés: kb 30-45 perccel az első foglalkozás előtt érkezem

A terem átrendezésére és az eszközök bepakolására az óra előtti szünet elégnek szokott bizonyulni.

Különböző osztályoknak tartott foglalkozások esetén előnyös, ha egy teremben (akár tornaterem) tudom megtartani a foglalkozásokat, forgószínpados megoldással

 

 

Óráimat bemutatkozással, a témához kapcsolódó alapfogalmak tisztázásával és a gyerekek tudásának felmérésével szoktam kezdeni.

S persze hamar tisztázom is a lényeget a gyerekeknek: az a sok eszköz amit magammal hoztam azért van itt, hogy kézbe véve ők is megvizsgálhassák őket.

A bevezetés után a bemutatásra kerülő fajokat ábrázoló fajkártyákat osztok ki a gyerekeknek és tisztázzuk a tápláléklánc fogalmát. Ugyanis rövidesen belekezdünk, egy ökológiai hálózat felépítésébe.

Az óra előre haladtával a gyerekekkel beszélgetve ismerkedünk a fajokkal, természetben előforduló mechanizmusokkal. Előadásmódom közvetlen, van helye a humornak és a kíváncsi kérdéseknek.

Amelyik fajról pedig éppen szó van, arról vagy jómagam vagy a tisztelt pedagógus vagy egy diák körbevisz a teremben, egy hozzá kapcsolódó szemléltető anyagot, korosztályokhoz mérten pedig egyes folyamatokat el is játszunk.

A Tapintható Szertár alapos megvizsgálására az óra felénél vagy az óra végén szoktam időt hagyni a gyerekeknek, tempótól és figyelemtől függően, a csoporthoz mérve.

Az óra végére elkészült tápláléklánc az óra záróköve. Ezzel ugyanis vizualizáltunk egy mini ökoszisztémát, láthatóvá tettük a benne meghúzódó kapcsolatokat. Így könnyen lekövethető hogyan hatnak az egyes fajok egymásra – és remekül szemléltethető, hogy mi történik akkor, ha egyes fajok eltűnnek.

Ez után beszéljük meg, mi mindent ad nekünk az adott életközösség, búcsúzóul pedig az alábbi útravalót szoktam átadni a lelkes közönségnek: ahhoz hogy megóvhassunk és fenntarthatóan emberi célokra is használhassunk egy életközösséget, meg kell ismernünk annak működését, egymásra hatásait és ehhez mérten kell vigyáznunk rá.

2*45 perces foglalkozások egy osztálynak

 

Miről szól?
Röviden:

1. 45 perc
Az első szakaszt a lentebb ismertetett foglalkozások adják, erdei, mezei vagy kerti táplálékláncot építünk, megismerkedünk a példafajokkal, szemügyre vesszük a szertárat.

2. 45 perc
Lehetőséget ad a téma és a szertár mélyebb vizsgálatára, további érdekességekre, kérdések feltételére.

Két részre szoktam bontani ezeket az órákat.

  • Az első részben a szertárról és az elhangzottakról tehetnek fel kérdéseket a gyerekek. 
  • A második, hosszabb részben pedig egy-két altémába nyúlunk bele a gyerekekkel, melyekről először mesélek, majd kérdéseikkel szintén alaposan ízekre szedhetjük.

Javasolt altémák (igény szerint felcserélhetőek, bővebben a foglalkozások leírásánál olvashat róluk):

 

Az Erdő mint Életközösség foglalkozáshoz

 

Vadgazdálkodás – Miért vadászunk? Hova lett a farkas és a medve? Mi a vadkár? Ki lehet vadász? Kinek hivatás és kinek “sport”? Lehet-e szeretni/nem szeretni?

Gubacsok és az erdő kincsei – Mi a gubacs és hogyan jön létre? Hány félét ismerünk? Érték-e ma? Érték volt-e régen? Milyen ajándékokat ad az erdő?

Opcionális – Rovarlárvák és paraziták – hangsúllyal a szarvasbogáron -(lásd lentebb Kert)

 

A Mező mint Életközösség foglalkozáshoz

 

Élet a kaptárban – Hogyan zajlik egy méhcsalád élete? Hogyan osztják fel a feladatokat? Mit eszik a méhkirálynő? Hogyan kommunikálnak a dolgozók? Milyen hasonló rovar államok léteznek még?

Izgalmak a rovarvilágból – Sáska-e az imádkozó sáska? Miért eszik meg gyakran a lányok a fiúkat  ízeltlábúéknál? Melyik lepke adja ki magát hangyának? Tücsköt hangjáról?

OpcionálisVadgazdálkodás A mezőgazdasági vadkár miatt nagyon jól kapcsolódik a témakörhöz.

 

A Kert mint Életközösség foglalkozáshoz

Rovarlárvák és paraziták – Miről ismerhetem fel a kártékony cserebogár pajort a kertben? Na és a hasznos rózsabogár lárvát? Na és a védett orrszarvú bogárét?

Magányos méhek – Ki lakik a rovarhotelben? Miért magányosak? Mekkora a jelentőségük ha ennyire magányosak? Miért lottózsonglőr a nünüke?

 

 

A foglalkozások leírásai

Erdei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés
Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.

  • Mi fán terem a gubacs?
  • Ki rajzol mintákat a fakéreg alá?
  • Honnét tudjuk, mit esznek az állatok?
  • Miért nincsen szarva a szarvasnak?
  • Miért olyan fontos állat a harkály?

A foglalkozás hazánk erdeit, jelentőségüket,, az erdei életközösség lakóit és a köztük fonódó kapcsolat rendszert ismerteti meg a gyerekekkel.

Megismerkedünk a cserjeszint alkotóival, hazánk nagyvadfajaival és a fák védekező képességeivel. Többszörös megtapasztalás után bátran le merem írni,mekkora döbbenetet és mennyi tátott szájat látok, amikor felteszem a gyerekeknek a kérdést: “a vaskos öreg tölgy csak egy egy helyben álló, védekezés képtelen unalmas lény, aki csak csendben tűri, hogy megegyék őt a hernyók…?” – majd persze megadom rá a választ és a védekezés (egyik) módját is.

A fák védekező képességéhez kapcsolódva megszemléljük teljes átalakulásos fejlődést és bepillantunk erdeink rovarvilágába, majd a madárvilágába is, kiemelve az erdő építőmesterének jelentőségét.

A téma vége felé haladva kerülnek sorra a ragadozók, majd végül megvizsgáljuk a felépített hálózat kapcsolatait és  szót ejtünk az erdővel és vadjaival való gazdálkodás jelentőségéről és a rendszer folyamatos megismerésének jelentőségéről.

A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a mi célunkat szolgálja, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, az unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.


Mezei Tapintható Szertár és Tápláléklánc Építés

Interaktív foglalkozás, 1db osztálynak, 45 percben.

  • Ki vagy mi porozza be a búzát?
  • Mitől nem szöcske a sáska?
  • Lát-e hátra a mezei nyúl?
  • Mi lesz velünk méhek nélkül?
  • Ki szokott szitálni és mi céllal csinálja?

A foglalkozás során rétjeink, mezeink sajátosságaival, élővilágával ismerkedünk meg. Tisztázzuk az alapfogalmakat és megelevenítjük a lakóik közti kapcsolatokat, miközben megismerkedünk velük.

A gyerekek megismerkedhetnek szántóföldi növényeinkkel, kaszálóink, rétjeink vadvirágaival – és felhasználásukkal. A rovarvilág felfedezése során elmerülünk a szöcske-sáska-tücsök kérdéskörben valamint megnézzük hol van és hol nincs szerepe a méheknek.

A rovarvilág után a mezők madár- és emlősfaunára teszünk egy pillantást, kiderítjük miért vannak bajban a mezei madarak, melyik ragadozó madarakat lehet röptéről is felismerni. Ami a négylábúakat illeti, kiderítjük hány féle növényt eszik a mezei nyúl és ki épít fészket a búzaszálak közé.

A foglalkozás végén a közösen felépített tápláléklánc elemzése során megvizsgáljuk a gyom és rovarirtó szerek hatását az élővilágra és feltesszük a kérdést: fenntartható-e ez a rendszer a jövőben?

A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.

 

  • Megesszük-e a burgonya termését vagy a gyökerét?
  • Kell-e félni a fadongótól?
  • Kik laknak a komposztban?
  • Melyik szépség szereti a csalánt?
  • Szeretik-e a méhek a szép zöld gyepet?

A foglalkozás egy állatbarát kert lakóit és a köztük lévő rejtett összefüggéseket fedezteti fel a gyerekekkel.

Megvizsgáljuk mely növényeknek mely része fogyasztható – és ennek milyen okai vannak. Megnézzük milyen állatokkal kell versenyeznünk munkánk gyümölcséért.  Körüljárjuk a hasznos-nem hasznos csoportosítást több nézőpontból és megnézzük milyen fajok lehetnek a segítségünkre kertészkedés során. A komposzt lakóin keresztül megvizsgáljuk az anyagok körforgását végül megnézzük mely módokon tudunk  akaratlanul ártani és tudatosan segíteni lakókörnyezetünk élővilágának.

A hordozott eszme egyszerű: ha egy darabka földre azt mondtuk, hogy az a miénk, hogyan használjuk úgy, hogy nekünk is, unokáinknak is és a természet minden lakójának is jó legyen.

A foglalkozás átmenetileg nem elérhető. Kérem érdeklődjön e-mailben vagy telefonon.